Olvadó sajtok. Belga beagle bilizik. A kis üveg kevés lesz. Szürke kapás. 

Hétfőn nem írtam, mert tapasztalatszerzésen jártam, és egyebek mellett arra a publikálható szubjektív következtetésre jutottam, hogy a fondüt nem lehet illedelmesen fogyasztani. Kétségkívül összehozza az embereket, amikor az olvasztott sajtos tálba közösen mártogatnak oda nem illő élelmiszereket, ám ha tekintélyes személyiségek sajtcérnaszálakba gabalyodva küzdenek az interakció fenntartásáért, akkor a demokratikus véleménycsere menthetetlenül véget ér. 

Ma azonban már koncentrálni voltam kénytelen a karácsonyra, mert a mailt elárasztották a karácsonyi reklámok. A Fortnum&Mason férfi ajándékokkal kecsegtetett hírlevelében. Hát, nem tudom, mit gondolnak a férfiról a Csatorna túloldalán - esetleg megkérdezem emigráns barátaimat -, de az esernyő, mandzsettagomb, pénztárca, borotválkozó pamacs, kis üveg (!) pezsgő szelekció nem tűnik vérmesen fantáziadúsnak.

Ezeket se kérem.

A hazai termésből kiemelném a bejgli rövid történetét, de engem sajnos ennél sokkal jobban aggasztanak az elfogyhatatlan bejglivel töltött hosszú napok. Nem szólva arról - figyelem: blaszfémia következik! -, hogy nem vagyok egy bejgliőrült. Egyébként váratlan fordulat, hogy az egyik legnagyobb hazai online shop a beigli és bejgli írásmódra egyaránt Belgium, beagle és bili eredményeket produkált. Ezen kívül praktikus ajánlatokat is kaptam, amelyek közül leginkább a hal alakú fürdőszobai pamacstartó jellegzetes fröccsöntött kék színe ragadott magával. Ha lenne ilyenem, reménykednék az örök apályban, hogy a víz messze a parttól elsodorva tartsa ezt a tárgyat, távol a látóhatártól. Egyébként van leértékelt Nutella is, de - ez egy ilyen nap -, azt se szeretem.

A kedvem azonban töretlen, mert a legjobb barátom megajándékozott egy fülbemászó (!) karácsonyi dallal a Neoton Famíliától, bár azt kell mondjam, a Ha elmúlik karácsony ígérete nem teljesül gyorsan, mert hatása nem múlik el könnyen. Cserébe szerettem volna adni neki valamit, és skerült is megtalálnom a legfurcsább című karácsonyi éneket, melynek címe: Szürke patás. Erről nekem sok minden eszembe jutott, például a Rézorrú kapás vagy a Sok-sok bakák, azokra tudnék is szöveget írni. 

De, akárhogy is, ez egy jó nap volt. Katalin se nem kopog, se nem tocsog, így végképp nem tudom, mire számíthatunk, de a karácsony bizonyosan közeledik!